Speciális szolgáltatások
Ha Ön is rengeteg pénzt költ raklapokra, de nem tudja, hova tűnnek és a maradék állomány minősége is csak romlik - Önnek szüksége van egy jól működő raklap-menedzsmentre!
|
Bejelentkezés
 |
 |
|
A Comitis Tanácsadó Kft. az Új Széchenyi Terv vitairatának bemutatásán
2010. július 28-án a budapesti Mariott Hotelben indult útjára az Új Széchenyi Terv: a talpraállás és a felemelkedés fejlesztéspolitikai programja. A vitairatot Orbán Viktor miniszterelnök, Matolcsy György nemzetgazdasági, és Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter mutatták be.
A Comitis Tanácsadó Kft. ügyvezetője a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium meghívására vett részt a rendezvényen, ahol Orbán Viktor bejelentette: a vállalt feladatok megvalósításához az államnak partnerekre lesz szüksége. Az Új Széchenyi Terv az állam, az önkormányzatok és a vállalkozások közti együttműködés kerete, egyben válasz a mai magyar gazdaság kihívásaira:
A vitaindító dokumentum célja:
A hivatalos kormányanyag szerint az Új Széchenyi Terv lényege a magyar gazdaság és a vállalkozások fejlesztése hét kitörési pont mentén, ezen keresztül pedig 1.000.000 új munkahely teremtése. Az új, növekedéspárti, gazdaságpolitika célja, hogy mindenki gazdagabbá váljon – szemben a szocialista újraelosztással, hogy senki se legyen szegényebb. A növekedéspárti gazdaságpolitikához viszont dinamikus, fenntartható gazdasági növekedés kell, aminek eredményeiből mindenki részesedik. A gazdaságpolitikai fordulat a magyar gazdaságban rejlő lehetőségek kihasználásával teremthető meg. Ezeknek megfelelően az Új Széchenyi Terv 7 kiemelt programot tartalmaz:
„Ahogy a program előkészítésébe, úgy annak megvalósításába is alapvetően a kis- és közepes vállalkozásokat kívánja bevonni a kormány, hiszen a sikeres magyar gazdaságnak ők a zálogai. Ahhoz, hogy Magyarországon a vállalkozó kerüljön a gazdaságpolitika középpontjába, hogy javuljon a vállalkozások versenyképessége és teljesüljön az egymillió új, adózó munkahely célkitűzése, az állam és a vállalkozói szektor között kell szövetséget kötni. Az Új Széchenyi Terv ennek a szövetségnek az alapja és kerete, egy olyan szövetségé, amivel minden érintett fél nyer. A vállalkozók lehetőséget és előrelépést, a jobbra vágyó emberek munkalehetőséget, a tudást és a szorgalmat elismerő jövedelmet, rendet, jó iskolát, megfelelő egészségügyi ellátást kapnak. Az állam a foglalkoztatási problémák enyhülését, az adósság csökkenését, a nagy társadalmi célok elérését lehetővé tevő forrásokat várja. Az Új Széchenyi Terv a vállalkozók, az önkormányzatok és az állam közös kockázatviselésére támaszkodik. Tekintve azonban az államháztartás jelenlegi helyzetét, az Új Széchenyi Tervben az állam alapvetően az uniós forrásokkal vehet részt a fejlesztési kockázatközösség megteremtésében. Ennek érdekében gyökeresen át kell alakítani az uniós források elosztásának és pályázatainak rendszerét. Nem az állami szervek és nem a minisztériumok feladata, hogy kitalálják, milyen pályázatokra van szükségük a vállalkozóknak és az önkormányzatoknak. Ellenkezőleg: a pályázónak, a vállalkozónak és az önkormányzatnak van fejlesztési ötlete, projektje, ő szeretne valamit megvalósítani, létrehozni, erre fordítja saját forrásait, az állam feladata pedig az, hogy ehhez, kiegészítésként – az uniós források felhasználásával –, kedvező finanszírozási lehetőséget biztosítson. Tehát az eddigi kínálati politika helyett a vállalkozók terveit, vagyis keresletét kell a középpontba helyezni. Az Új Széchenyi Terv vitairata a Nemzeti Együttműködés Kormányának főbb céljait, gazdaságpolitikánk alapelveit és a kijelölhető irányokat veszi számba. A terv messze nincs kész. A következő hetek, hónapok feladata, hogy a gazdaság szereplőivel együttműködve készítsük el az Új Széchenyi Tervet, és alakítsuk át az azt támogató pályázati rendszert.”
Az Új Széchenyi Terv elérhető: http://www.ngm.gov.hu/data/cms2068241/uj_szechenyi_terv.pdf
|